Tegnap azért nem írtam, mert azon kívül, hogy egy lusta délelőtt után őrült fordulattal lementünk a partra, nem sok minden történt. Ott ugyan bizonyos időközönként lecsapott egy zápor, amikor is az eltökelt, messziről jött utazók továbbra is rezzenéstele  arccal üldögéltek a homokban, immáron…

Eljutottunk Pinte-a-Pitre-be. Város. Ami kicsit olyan volt, mintha elhagyták volna. A főtéren térdig ér a gaz, ember alig, hétvégén minden bezárva. Egy-egy kávezó vár csak, egy-egy bolt. Meg a piac. Ahol egy kreol asszony kiabál velem, hogy ne fényképezzek. Eddig mindenki annyira kedves és…

Ma eljutottunk a vulkánhoz. Kacérkodtam a gondolattal, hogy én heverek a medence partján és olvasok, de nem volt ez komoly. Bántam volna. Nagyon hosszú - 2 óra - volt fölfelé, és nehéz. Egyre nehezebb, végül már csak meredeken a sáros sziklákon föl a felhőben. A növények, mintha az őskorban vagy a…

Napok óta bosszankodunk azon, hogy minden étterem méregdrága vagy nincs nyitva ( mert előszezon van), vagy local foodként ( mert csak azt akarnánk), kapunk egy kis grill csirkét sült krumpljval. Meg gyerekmenüt mindenképp. Na ezt én nagyon meguntam, úgyhogy mától kreol kon yhát viszek. Megbeszéltem…

Egyre nehezebben tudok képeket feltölteni, most például egyetlen lényeges sem sikerül  Pedig elindultunk Le Gosierből, át a pillangó derekán a hegyek közé, ahol az első állomásunk egy gyönyörű vízesés volt, ahol Léna egészen sok időt töltött a bilharziától való rettegéstől, majd szégyellősködtek…

Látjátok pl. a tegnapi bejegyzést? Én csak Párizsig találom a kepeket, pedig Guadeloupéről is írtam minden nap! A tegnapi nap úgy fejeződött be, hogy Léna a piacon egy asztalon hagyta egy másik faluban a szülinapjára kapott víz alatti fényképezőgépét. Esélytelen volt busszal visszamenni,…

Mit mondjak...fehér, finom homok, pálmafák, türkiz tenger, gyönyörű emberek. Feketék, fehérek, mulatok, indiánok, indiaiak. Ők mind a történelem hagyatékai, miután Colombus felfedezte a szigetet, elindultak a gyarmatosító férfiak. A nemek aránya borult, de miuatan ezt mégiscsak ki kellett…

Ezt látjuk az ágyból, meg az erkélyről. Mást még nem is igen, itteni idő szerint este fél nyolckor szálltunk le (-5 óra Mo.-hoz képest). Útközben szénfekete felhők és villámok között repültünk, szerintem a Bermuda háromszög fölött egy minimál szolgáltatást is nélkülöző gépen. Míg a Qatar Airways…

Van időnk. Az Orly-n várjuk a 16.05-öt. Ma már széttörtünk egy asztalt a kis lakásunkban /Tomi így-úgy megcsinálta, de már megírtam a házigazdának, most várjuk a csekket.../, amikor Tomi arról akarta szárítani a hajam, miközben a gyerekek Párizs térképeset járszottak, azaz a térképen vezetgették el…

Ez az utcánk. És nem is esett az eső. Sőt, láttuk a napot is. Itt reggeliztünk. Csodálatos volt. Elindultunk a Sacre Coeurtől, Montmartre Cite, Notre Dame, Saint Chapelle, Les Halles, Marais, Rue de Rivoli, de borzasztó lassan tudom a képeket tölteni és a felét nem is tudom. Majd egyszer.…

 Hajnalban 3- kor felkeltünk és petit dejunes-ra már itt voltunk Párizsban. Éppen nem esett délelőtt az eső, megtaláltuk a cuki kis párizsi lakásubkat a Montparnasse közelében, meglátogattuk a szlmszéd Boulangerie-t és Patissere-t, hatalmasat sétáltunk, Léna kívánságára azonnal felgyalogoltunk az…

Új hajnal (így megyünk az iskolába) Szeptember 14-én végül felmondtam. A legpocsékabbul, hányingerrel jöttem ki belőle, de végtelen megkönnyebbülés, hogy nincs fölöttem az a két ember, aki az utóbbi időben volt. Két napja szabad vagyok és szegény, de még annyira nem, úgyhogy belevetettem magam az…

A Balatonok olyan szép szerelmesek voltak, de ezzel a nyárral nem tudták felvenni a versenyt.... Pedig gyönyörű volt, de nehéz volt kompenzálni ezt a munkahelyi....izét.... Ezeket a képeket a vízből csináltam úszva...Mert nem ért le a lábam. Ezért nevezetes... Ákos horgásszá avanzsált.…

  Ez a csodálatos zebegényi hétvége úgy kellett, mint egy falat kenyér. E gyerekek voltak a nyáron sokfelé (Balatonon, Görögörszágban, mindjárt teszek fel képet), de nekünk ínséges volt ez a nyár. Kurta kis szépséges Balatonok, építkezés, amivel nincs is semmi baj (bár olyan gyorsan haladunk,…

Mező Szabadkígyós mellett, sóvirágot szedünk Az a furfangos pénteki fejlemény, hogy a főnököm mégsem rúgott ki. Nem volt elég indok. Volt ez a kis 1,5 hónapos tréfa, és vissza az egész. Na persze egyáltalán nem ennyire sok jóindulattal, messzemenően szarkasztikusan, pikírten, inkább afféle,…

Múlt héten szabadságon voltam, és végre, igazi nyár volt legalább hármunknak együtt. Itt velünk volt Tomi is, ez vasárnap, a 40. szülinapi bulink helyszíne, Tahiban. Hét közben pedig nagyon sokáig aludtunk, későn reggeliztünk, és élveztük Szentendrét. Barátokkal voltunk, kürtös kalácsot…

Már érett ez, régóta benne van a pakliban és most íme: múlt kedden kirúgtak. Sejtettem, hogy sokáig nem mehet ez a küzdelem az új gazdasági igazgatóval, én nem tudok és nem is akarok betörni úgy, ahogyan ő akarja. Végül múlt kedden behívott a főigazgató (egyelőre nem, mint főnököm.....), hogy akkor…

Az olyan jó lenne, ha ez tényleg azt jelenthetné, hogy holnaptól akkor együtt vagyunk és élvezzük az életet. De nem pontosan így van, mert mi leginkább dolgozunk, és olyan messze van még amikor jó sokat lehetünk együtt, addig annyi hét van. Táborokból három, amikor ugyanúgy korán kell kelni, és…

Olyan régen nem írtam, most mindent bepótolok. Inkább képregény formájában... Ez nem most volt, de a biciklisbaleset után Léna annyira szerette az Ákost. Szeretgette, várta, ölelte... Ez még a szombati előadás. Egyszer valamikor a pataknál Emmával: Ez még Húsvét Katáéknál,…

Olyan régen nem írtam. Nincs egy ici-pici időm sem. Nyomasztó....A munkahelyem egy rémálom, soha ilyen borzasztó nem volt még...Az új gazdasági igazgatónak felnyomott két kolléganőm, és ennek fenekestül iszom a levét....Nem tudom meddig... Túlélés van ez egyik síkon, a másikon nincs tető 3…

Olyan régen írtam, de most a legfontosabbról fogok: Apa szülinapja tegnap volt, és Anya szervezésének köszönhetően gyönyörű volt. Régi egyetemista, állatorvos barátok és mi Óbudán, meg Apa kedvéért 4 zenész. Amikor egyetemisták voltak, és Anyával megismerkedtek, rengeteget jártak mulatni. Meg…

Írok. Egy pár szót. Nem sokat, mert nem panaszkodom. De panaszkodom....Nem részletesen, mert ez a fejezet már átment itt...Többször is. Süt a nap, de mire kilépek az irodából már nem, hazamegyek, éppen annyit játszhatunk, hogy abba kelljen hagyni, mert vacsorát kell csinálnom, furulyázunk, olvasunk.…

Mit meséljek? Meg vagyok szeppenve Ákom gazember osztálytársai miatt. Van összesen nyolc fiú, és ebből 5,5 elvetemült gazember. Sajnos nem minden nap én megyek értük, de az utóbbi három alkalommal mindannyiszor olyan rémségekbe botlottam, hogy kicsit megijedtem. Egyszer egy kisfiú meséli fennhangon…

Ez egyébként olyan jó kép lenne, ha nem keresztben állna. Léna is ott ás középen a hóban. Derűs idővel, sziporkázó napsütéssel indult...2 napig mesébe illő, vakító, szikrázó hó, kellemesen hűvös, csodálatos panoráma. Ezt jó, hogy láttuk az első két nap, mert ha a második kettőn érkezünk, akkor…

Volt egy iskolai farsangi bál...Végre táncoltam...Nem eleget. De ez semmi, mert a lényeg, az ez: https://screenshots.firefox.com/dCwg9EFJyS6355dv/academicinfo.ubbcluj.ro Fogalmam sincs mit másolok ide, az indexemet akartam....MEGVAN AZ ELSŐ FÉLÉVEM!!!!! Neurológia 8-as, erre vagyok a legbüszkébb!…

Ezért a gyér jelenlét. Az utóbbi egy hónapban (és jobbára előtte is), minden szabadidőmben tanultam. Nincs túl sok szabadidőm, tényleg...Napi 1-1,5 óra, de akkor általában  neurológia könyvel a kezemben ültem vagy feküdtem. Néha statisztikával.  Életem első szelfije. Barna Orsi negyvenedik…

Olyan régen írtam...Karácsony előtt. Az utolsó héten Ákos is és Léna is furulyázott az iskolarádióban. Nagyon cukik, bátrak és ügyesek voltak! Egy meglepő ferde kép a fenti ügyről...Úgy látom 2018-ban sem oldódott meg ez a dolog. Aztán Mimiék karácsonyi műsora: Egy igazi szerelmes levél…