Tegnap azért nem írtam, mert azon kívül, hogy egy lusta délelőtt után őrült fordulattal lementünk a partra, nem sok minden történt. Ott ugyan bizonyos időközönként lecsapott egy zápor, amikor is az eltökelt, messziről jött utazók továbbra is rezzenéstele  arccal üldögéltek a homokban, immáron…

Eljutottunk Pinte-a-Pitre-be. Város. Ami kicsit olyan volt, mintha elhagyták volna. A főtéren térdig ér a gaz, ember alig, hétvégén minden bezárva. Egy-egy kávezó vár csak, egy-egy bolt. Meg a piac. Ahol egy kreol asszony kiabál velem, hogy ne fényképezzek. Eddig mindenki annyira kedves és…

Ma eljutottunk a vulkánhoz. Kacérkodtam a gondolattal, hogy én heverek a medence partján és olvasok, de nem volt ez komoly. Bántam volna. Nagyon hosszú - 2 óra - volt fölfelé, és nehéz. Egyre nehezebb, végül már csak meredeken a sáros sziklákon föl a felhőben. A növények, mintha az őskorban vagy a…

Napok óta bosszankodunk azon, hogy minden étterem méregdrága vagy nincs nyitva ( mert előszezon van), vagy local foodként ( mert csak azt akarnánk), kapunk egy kis grill csirkét sült krumpljval. Meg gyerekmenüt mindenképp. Na ezt én nagyon meguntam, úgyhogy mától kreol kon yhát viszek. Megbeszéltem…

Egyre nehezebben tudok képeket feltölteni, most például egyetlen lényeges sem sikerül  Pedig elindultunk Le Gosierből, át a pillangó derekán a hegyek közé, ahol az első állomásunk egy gyönyörű vízesés volt, ahol Léna egészen sok időt töltött a bilharziától való rettegéstől, majd szégyellősködtek…