Ez a drága Robi olyan kedvesen írt a blogjában (www.onozodani.blog.hu) a blogomról, hogy azt hiszem méltónak kell lennem hozzá...Igyekszem. ezért vettünk négy repülőjegyet Sri Lankára.

Csodálatosan csillog a fejem, mint egy karácsonyfa dísz. De a többek szépek rajta. És Robi blogján már ők mind láthatták. Tomi szerencsére nem nézi a bejegyzéseket, hogy milyen szép csillogó fejű felesége van...

Dani blogon ilyen is van.

Szóval...Ennyire nem erős a megfelelési kényszer bennem, de kaptam + egy havi fizetést, és volt valamennyi pénzem, úgyhogy erős gondolkodás után, mindent megpróbáltam mérlegelni, és leapasztottam a család büdzséjét gyorsan -30.000 Ft-ra. De ebben benne van a biztosítás. Még repjegylemondásra is, egyszerűen orvosi igazolással. Más mondjuk nincs benne, de a szállás jóval olcsóbb, mint bárhol Európában, és az élet is kevesebből megoldható...Még addig kapok egy fizetést, erre erősen számítanék, mert az oltások, azok viszont földhöz vágtak. Előzetes számításaim szerint négyünknek 84.000 Ft. Ez azért fáj... Cserébe 3000 Ft-ért olyan szép szobákat kaphatunk az airbnb nevű oldalon, hogy a magyar lakberendezési lapok elszégyelhetik magukat a legegyszerűbb előtt is. Itt egyébként magánemberek adnak ki szobát, meg lakást/házat, de istenieket lehet találni (van amelyikhez gyerekszobát kínálnak, egy 4 éves kislányét, de Lencsi nem akar ismerkedni)....Aztán van még egy normális áru vízum, gyerekeknek nem kell, útlevelet tegnap csináltattunk a gyerekeknek, mert azok még folyton lejárnak. Nem mondom, hogy nem marcangol időnként a lelkiismeret furdalás, hogy mennyi benne a kockázat (szerintem nem több, mint egy horvát tengerpartnál), hogy szabad-e elkölteni az összes pénzemet, de most ebben a pillanatban meg tudtam tenni, ki tudja meg tudom-e még valaha...És ha csak rá gondolok (folyamatosan) a mennyekben járok. Rakosgathatnánk minden fillért félre, hogy ki tudja mikor mi történik, ez sokkal felelősségteljesebb lenne, akkor nem mennénk sehova..., és lenne egy kis tartalékpénzünk...Azt hiszem én nem lennék ennyire jókedvű most.

Nem olyan uticél ez, ami szerintem nem lenne egy gyereknek ínyére (nyilván a Balaton is tetszik nekik), de önző vagyok, és tényező, hogy én annyira boldog vagyok, hogy őrület, Tomin sem látszik, hogy bánná, tegnap, amikor szóba került, hogy felelőtlen vagyok-e abszolut mellettem állt, hogy menni kell, élvezni kell az életet...amíg lehet. Persze olvasom a Lonely Planetet, tanulok szingalézül (két szót tudok már), és nyilván gyerekközpontú lesz...elefántok, majmok, teknősökkel úszás a tengerben, ha ők is úgy gondolják, dzsungel (ha nem kell gyalogolni nekik sokat, mert azt nem akasztanám még hat főnek a nyakába), szafari (van leopárd, krokodil, a világ legnagyobb emlőse, a bálna), ezeken kívül esőerdők, az azték meg maja civilizációval vetekedő ősi városok, koloniális építészet, a világ legrégibb élő fája (2000 éves), a legtöbb munkaszüneti nap a világon (minden holdtölte is az, ez a poya), a legnagyobb fesztiváljuk, töménytelen kivilágított elefánttal, táncosokkal és dobosokkal (Buddha fogát hordozzák körbe ekkor), és mindehhez kevés turista, lakatlan szigetek, és monszun, mert akkor olcsóbb a repülőjegy, de nem mindenhol. Nem beszélve azokról a részekről a Lonely Planet-ben, amiket nem értek...

Így kapjuk szépen az oltásokat, egyébként ez közel sem annyi, mint az árából gondolnám, tehát, nem fejenként 8. Hepatitis AB nekünk, meg a gyerekeknek, de ez nekik úgy is kötelező lenne 12 éves korukban, Nyugat-Európában meg már születésükkor megkapják. És Tífusz mindenkinek. Ez ők tegnap kapták, ez nem volt fincsi. Nekünk sem a múlt héten. Fájt. Úgyhogy cukik, és hősök, mert bátran odaálltak először (jelentősen javított a helyzeten, hogy mesefilmet nézhettek a váróban, egyébként elsőosztályú a Magyar Oltóközpont minden szolgáltatása), másodszor már nem olyan nagyon bátran, Ákos még igen, csak Léna kezdett még az akció előtt sírni, mert meghallotta, hogy az Ákosnál eltörött a mécses. Mardosott is a lelkiösmeret rendesen, hogy mit teszek én ezekkel a gyerekekkel, de mára már kutya bajuk nem volt, hála Istennek. Már csak az abu dhabi-i koronavírust ússzuk meg, meg azt a félmilliót, ami még a levegőben van...

Az oltás előtt a múlt héten. A Margit szigeten a zenélő szökőkútnál. Lencsinek nagyon bejött...

Ez meg még múlt héten, egy szombat este fölmentünk a Kőhegyre palacsintát vacsorázni...

Azt (is) imádom Szentendrében, hogy akármerre indulunk valami jóság biztos kerekedik.

Ez itt lent a Kada-csúcs, vasárnap délután. Teljesen spontán alakult, és egyszer csak alattunk 280 fokban (vagy valami ilyesmi) a Dunakanyar...

Mindeközben Ákos szexualitása tovább éledezik...Ezt nem írom inkább ide, de volt már, hogy zavarba jöttünk...Érdeklődik, na. És elképesztőek az ösztönök...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.