Mert itt vagyunk lassan pont egy hete, Apa, gyerekek és én. Anya és Tomi pedig jöttek a hétvégére. Főbb híreink: Léna úgy biciklizik, mint az ördög a - természetesen rózsaszín -, pótkerekes biciklivel, kismotorral útólérhetetlen, de ez legalább rávilágított, hogy tudok újra…

          Most kezdem el az első különbségeket felfedezni a gyerekek között. Mára például összeállt a kép, hogy Ákom-bákom nem különösebben csípi a társaságot, főképp a tömeget, ellentétben Lénával. Nyűgös volt a Lami…

Valahogy az első 3 hónapra felvérteztem magam Lencsinél is, Ákosnál is, és a negyedikre kipurcanok. Legalábbis úgy emlékszem, hogy Mankánál is ekkor nyaldosott az ólmos fáradtság. Pedig zsibongó tavasz, színház (Fajok eredete Szentendrei Tavaszi Fesztiválon, nagyon jó!!!)…