Kezdem Kispimpival, akivel múlt héten voltunk vérvételen - bár a 15. héten; furcsa mód -, eredmény kedden-szerdán, amikor gyorsan még ultrahangra megyünk (kedden), könnyebb így ukmukfuk (ezt, hogy írják?) megszabadulni hatezer forintoktól, hogy hetente járunk. Az igazán elegáns kismamk így mulatnak. Na sebaj, legyen jó az AFP és nem szólok egy szót sem...Charlie sem a borítékokra :(...Viszont PiciPocak úgy megörvendeztetett tegnap előtt, amikor arra ébredtem hajnal 4-kor (még e fölött is szemethúnytam), hogy ide-oda mocorog a hasamban, hol itt kemény, hol ott, dugdosta ki a kis könyökét/térdét...-úgy örültem neki, hogy meg sem mertem mozdulni, nehogy elmenjen a kedve a ficánkolástól. Már egyszer éreztem valami mozgást, de jó pár hete (irreálisan régen), de ez most biztos az volt, úgyanúgy dugdosta magát a hasfalamhoz, mint Lencsike. Kétszer-háromszor már álmodtam is a Legkisebbel, és mindig olyan jó volt, semmi konkrétumra nem emlékszem, de annyira szerettem...

Drága kicsi Manka meg tegnap először aludt egyedül, Anyával és Apával a Fillér utcában, és semmi baj nem volt, egy könnycsepp nem pottyant, és 10.15-től reggel 10-ig aludt, gondolom a hatalmas leányfalusi strandolásnak köszönhetően, amit 3 napon keresztül űzött a Nagyszüleivel, és ugrál, víz alá merül, több métert egyedül kutyaúszik úszókarral, irtó bátor és nagyon élvezi. Én néha felbukkantam a strandon, a Fillér utcában, mert én meg a Béci születésnapját ünnepeltem a Mákban a Laurával, Dóriva, Katival, kisVincével), meg a Platánosban.

Ez egyáltalán nem most, de töltődnek a gép akkumlátorai, nem tudom leszedni a képeket. Szétvetett lábú tehén is vagyok, de a Béci, Laura szép, a képet meg a Barni csinálta. Egyébként a Pastrami előtt, ahova a legtöbbet járunk (de itt csak egy Audi látszik).

Igaz csak pár korty rosé-t ittam, de végre nem kellett vezetni, sietni, hanem kb. 1,5 éve először enyém volt a meleg nyári éjszaka...Jó volt...Nagyon jó. Kedden is Fillér utcai éjszaka volt, de akkor Tomi is, és ez olyan mérhetetlen távlatokkal kecsegtet, hogy akár elmehetnénk színházba, moziba, sushizni, úgy, hogy Manka boldogan alszik a Nagymamájával, mi meg szórakozunk, de a közelében, micsoda gondtalan, felhőtlen kikapcsolódás, hmmmm....Még fél évig...Bele kell húzni...Azt hiszem fel kell töltődnöm ilyesmivel is, még senki nem volt, aki ne azt mondta volna, hogy az első egy-két év kegyetlen, brutális nehéz két gyerekkel (Magdit kivéve)...Szóval nyilván novembertől élő-halott, idegbeteg leszek, de addig val még egy nyár, meg egy ősz :). És akkoris nagyon várom Kispimpit.

Aztért is volt ez a nagy Ómamás-Ópapás hétvége, hogy Tomi befejezze a ház falát (befejezte), én meg pakoljak (sikerült egyetlen hátizsáknyi cuccot összehozni), mert ugye..., szerdán délután 3-kor indul a gép Shanghaiba. Rettenetesen várom, azt összes aggodalmammal együtt. Addig még Pic-mic holnap oltást kap (választható kullancs III.), kedd Pest nőgyógyász, és szerda...Bárkitől minden ötletet várok, amivel egy másfélévest le lehet kötni egy-két percig egy 8,5 órás úton. Kis, könnyű játékok formájában. Nekem minden gondolatom belefért egy kis zsákocska felébe.

Közben Léna egyre új szavakat mond, mint "Kína", "Kati" (igen H. Kati, Te), "Timi", "Tami" (aki Vera lánya és Lencsi beleszeretett egy homokozás alkalmával) és gyönyörű "igen-eket" egy-egy "aha" helyett. Meg, hogy "Cini-cini", a "Kamrában a lyukban 7 piciny kis egér" dalra, ezt egyik éjszaka álmában is mondta, ez a sláger. Vagy ezt írtam? De ez iszonyú édes volt...Közben pedig rendszeresen úgy kakil, hogy valaki kezét kéri és szorítja (állva, pelenkába)...Nekem ez is aranyos.

Ó, és az első szülői értekezletünk csúfos kudarccal zárult, mert kismamás gyerekeknek nem pálya a szentendrei bölcsi :( Oda az Alma csoport. De legalább nincs lelkiismeretfurdalásom. Azt azért nagyon nem bántam volna, hogy a két sarokra lévő nem hivatalos magán nemtudommibe bevették volna, de gyanítom ehhez ajánlás kell, annyira nem hivatalos. Ha már 1,5 napom lenne csak egy kicsi gyerekkel, az már nem olyan félelmetes. Egy nap a Magdié, de egy felet még olyan szívesen vennék valami közösségi helyen Lencsinek, és azt hiszem neki is annyira jó lenne. Csak a Frei kávézó jut már eszembe, ahol imádja a kis kókuszos tejét meg a Timit...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.