Én teljesen le vagyok nyűgözve, hogy a gyönyörű kisbabánk hogy fejlődik, például már direkt néz, nagyon...És követ a szemével, és lehet színes meg fényes tárgyakkal szórakoztatni, most meg éppen - mellettem a kiságyban (mármint én nem a kiságyban) - de megállás nélkül magyaráz a katicáknak, hogy heü, meg eee, meg mindenféle - persze épp most nem, hogy ne tudjam leírni...

Közben meg most jövünk a fejlődés-neurológiáról, ahol egy nagyon szimpi doktornő vizsgálta (Balázs Mária, Tűzoltó utca), és az izmtónus egyenetlenül oszlik el, plusz ha a karjánál húzza fel, akkor kicsit hátrabicsaklik a nyaka, és ez bizony baj, úgyhogy hemperegtetni kell napona 4x. Egyébként elvileg hypoxia az oka, de hogy ez mitől lehetett, az rejtély, mert semmi jele nem volt a terhességem alatt, az Apgar is 10/10, szóval nem lehet tudni...de lehet, hogy a 2900-as súly is emiatt volt. De tornával kikúrálható, nem öröklődik, január 12-én kell visszamenni és ha nem kezelnénk, akkor is csak lassúbb mozgásfejlődést okozna - elvileg. Viszont a katicák elvesztették hirtelen a varázsukat, úgyhogy most csír.....

így:

nem így:

Nagy nehezen elaludt, úgy sikerült, hogy leterítettem szegény fejét pelenkával (textillel), így nem éri inger és elalszik...vagy legalábbis már kétszer elaludt így. Mint egy kis papagáj...Csak amint ez megtörtént le kell venni róla, mert még rácsavarodik a nyakára...(Írtam már, hogy a gyufa-csuklója a legmeghatóbb...?

Olyan borzalmas volt a gyerekkórház ma, ez valami egészen szörnyű. Adja Isten, hogy ne kelljen többet odamennünk. Mikulás-műsor volt és sok páréves kopasz gyerekecske textil-kesztyűben, infúzióval, iszonyatos...

Viszont a szomszéd család, a tökéletes család. Amikor már azt hiszem, hogy egész ügyes vagyok, hogy bámulatos dolgokra van időm, például tegnap megcsináltam az ádventi koszorút (sőt előtte elmentem a háromlépcsős hobbi boltba), akkor beszélek a lánnyal,

a mamával, aki egy hete jött haza az 5. császár után a kórházból és elmeséli, hogy ők tegnap szalma-betlehemet csináltak a két kisebb gyerekkel. Közben kétnaponta mennek kirándulni, kürtös kalácsot sütnek cserépkályhában, éppen csak azért nem szabad tűzön az erdőben, mert pont akkor esett az eső, és egyszer ébred csak föl éjszaka a kisbaba (bár most akkora 2 hetesen, mint a Léna két hónaposan), neki nem fáj a hasán a seb és betlehemet készít...Azt hiszem így gyorsan komplexusaim lesznek...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.