Múlt hét vége eseménydús volt. Egyrészt csütörtökön volt alkalmam megint randizni életem szerelmével. Elmentünk moziba a Liza, a rókatündérre. Persze igyekeztem a hőn áhított pasinak szép lenni, így egy spontán ötlettől vezérelve levágattam '20-as évesre a hajam (épp Hemingway életét olvastam, és úgy vágytam oda, így sikerült kicsit belekerülnöm a hangulatba), ami nem áll annyira jól, és igazán úgy akartam növeszteni a hajam, de mindig ilyenkor nem szokott sikerülni. Amint ekkora, eljön egy pillanata, hogy azonnal levágatom. De legalább Tomi egy majdnem bubifrizurás nővel nézhette a filmet.

Aztán péntek lett, Ákos névnapja, amit nem jó hétköznap ünnepelni. A szülinapokra mindenki kivesz szabadságot, de a névnapokra idáig nem, így pedig reggel kapott egy kis ajándékot, de egész nap a délutáni nagyobbat várta, a délután pedig olyan soká jött el, amikor mindenki együtt volt...De örült a tengeralattjárónak nagyon....

Este pedig kiderült, hogy a Templomdombihoz tartozunk, ami hatalmas boldogság volt, mert mostanra megérett a döntés, hogy oda szeretnénk. És oda nagyon. Gyorsan tegnap voltam is szülőin, ahol mindenkivel hosszan beszélgettünk, és semmibe nem tudnék belekötni. Revideálom: a szülők közül alig van aki nem szimpatikus, 6 gyereket fogok én ismerni, Léna Áront legjobban, a többieket látásból. Még olyan szomszéd is, aki eddig Szent Andrásos volt, és most jött ide először fölülbírálta az álláspontját, és megállapította, hogy abszolut szimpatikusabb a Teplomdombi. Persze ez semmit nem jelent, nyilván nem most derül ki, de kedveseknek tűnek, nagyon gyerekközpontúaknak, környezettudatosnak, harmadiktól van nyelv (máshol Szentendrén negyediktől), nem nyomják agyon a gyereket, nincs házi feladat, minden nap kétszer kimennek hosszabb időre a levegőre, erdei iskola, nagyon romantikus tetőtér, férfi tanítóbácsi és női is, kicsi, mindenki odafigyel mindenkire, még ha nem is diákja (211 gyerek jár összesen), van néptánc, majd társastánc, meg vívás, meg - sajnos csak nyolcadikban - anyanyelvű tanár, nagyon jók a felvételi pontszámaik, így annak ellenére, hogy nem nyomják agyon a gyereket, 95%-os a gimnáziumban érettségizők aránya, szóval sok-sok jó. És kitaláltam egy alapozó suli-bulit, amire meghívnánk azokat a leendő elsősöket, akik Lencsi osztálytársai lesznek, hogy ne szeptember 1-én találkozzanak először, hanem már tavasszal is, meg nyáron is, hogy ismerős közegbe mehessen.

Persze holnap elmegyünk a Szent Andrásba felvételizni, amitől úgy fázunk mind a hárman, hogy csuda. Tegnap Móni elmesélet, hogy milyen volt Ágónak (ő hétfőn ment), háááát.....A gyerekek 60 percet, 3x20 perces bontásban "játszanak" különböző tanárokkal, ahol megfigyelik őket az udvaron labdajáték közben, bábozás közben, történet-mesélés alkalmával, illetve tesznek mindenfélét, "érintsd meg a bal kezeddel a jobb lábodat", magukkal kell vinni a kabátot, mert egyedül mennek ki az udvarra. És mindeközben a szülők néznek egy iskoláról szóló filmet, miközben szülőpáronként szólít a pap-igazgatóhelyettes, a kispap-igazgató elbeszélgetésre. Voltak bömbölő kislányok Móni elmondása szerint...Megnézem, hogy Lencsi, hogy fog elválni tőlünk és elmenni egy idegen helyen idegenekkel játszani, amikor egy zsúrra bemenni nehéz. De ne én miattam ne próbáljuk meg, nehogy én plántáljam bele, így bőszen megyünk és remélem nem okoz neki rémes iskola-élményt, és gyorsan túl leszünk rajta. Lehet, hogy megcsinálja. Ha kis időt adnának neki, akármire képes lenne, a legjobbak között lehetne, de így, hogy egy huszárvásással sutty, menj oda, a szüleid itt maradnak, ez picit drasztikus az ő kis érzékeny lelkének. Ha nem lenne a Templomdombi, akkor azért háborognék erősen, hogy micsoda diszkrimináció ez a nehezebben oldódó gyerekekkel. Azért nem vesznek fel egy jóképességű kislányt, mert 3 percnél több kell, hogy felengedjen. 6 éves. A Templomdombi hozzáállása: majd felmelegszik, van idő. Nem siettetik, ha jól érzi magát kinyílik....Ez a hozzáállás árulkodó nekem. De elmegyünk, szeretnék, felőltlen tínédzser lenni - ebben jó voltam - és helyett elmenni ebédelni a Mjamba, de Tomi rámszólt, és jó leszek. Ott virítunk, vacogunk és megpróbáljuk. Nem akarok elvarratlan szálakat, tisztességes akarok lenni az iskolával, és ki tudja, lehet, hogy vezet még ide utunk.

oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

Ákos, mint az utolsó dzsentrik egyike ismét bizonyított. Egy Férfi....

A hétvégén felbontották a perselyt, megszámolták a benne lévő pénzt. Majd Ákos belemarkol, odahozza nekem, és azt mondja: "Tessék, tetőtérre!"

Eltelik valamennyi idő, szóba kerül megint a pénz a tetőtérre...Ákos közbeveti: "De Mama, tetőtérre már adtam!"

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.