Hol kezdjem. Akármit nem tudok dokumentálni, mert még az én gépemhez nem jutottam - az nehezebb ügy - de Apa jóvoltából a szabadkígyósi fejezet megvan a Karácsonyból. Kb. ott tartottam. Minden a Szentestével kezdődött. Azt csak Lencsi vírusos gyomorbaja előzte meg, ami épp csak egy nap volt (de akkor kerek, a gyomorbántalmak minden velejárójával), majd az Isten kigyeméből 24-ét már szépen, meghitten, otthon, négyen, egészségesen, gyertyafényben töltöttük. Drága gyermekeink és nagyszüleik lelke a Karácsony szentségével ünnepi díszben, a Tövis utcai templom Pásztorjátéknak köszönhetően nemcsak evilági, profán hívságokkal tele, hanem talán sikerült valami többet is kapniuk. Aztán egyszer csak, mire hazaértek, jöttek az angyalok, szerintem a legszebb fával, és lőn világosság, megszületik a Kisgyermek. Majd 25-én még mindig épen Vitéz-Karácsony, 26-án Szabadkígyós, ahova - csodával határos módon - szintén megérkeztek az angyalok, majd másnapra már a gyomorbántó vírus is, ami igen figyelmesen családunk tagjait csak egyesével gyötörte, teret hagyva a további tagok szabad tevékenységének. Mint például én osztálytalálkozzak. Illetve korcsolyázzunk és bóklásszunk a pusztán.

Szóval előbb kidőlt a Tomi, aztán én. Apukám nem egyértelmű, Anyukám úgy félt tőle, hogy a síelésére elkapja, hogy a vírus megijedt és elszaladt. Anyukám pedig szeli a Dolomitokat. De - at the end - , még beszuszakoltunk egy kis társadalmi életetet, átrendeztük a nappalit, és egyelőre még csak ideiglenes, de készül a végleges étkezőasztal, mert nem állapot ez, hogy nem tudunk meghívni egy teára egy regiment katonát se. De legalább Flórát, Fannikát, Borókát. Persze akadt bábszínház, tegnap az is megtörtént, hogy együtt négyen egy rendes esti színházi előadáson vettünk részt gyerekekkel. Mámor. Nem egy Brecht volt, hanem a Müpában egy Cirkusz, a Recirquel, ámbátor remek volt.

90 perc egyben, szünet nélkül, persze a pénztárnál megint közelharcot kellett vívnom, hogy engedjék be a gyerekeket. Aztán persze a mellettünk ülő felnőttek 10x hangosabbak voltak, mint a mi gyerekeink, akik csak néha mondtak egy nagyon vicceset, egyébként teljes odaadással figyeltek. Az észrevételeiket mindenesetre az előadás után megosztották az artistákkal, mert hátramentünk sütizni a színészbüfébe, ahol alaposan elbeszélgettünk velük. Itt Lencsike nem is késlekedett megosztani az egyik fiúval, hogy szerinte ügyesebben mutatványozik a karikában, mint egy hörcsög.

Sajnos az Ákos lepatkányozta őket, de azt szerencsére nem nyilvánosan, illetve azt latolgatta, hogy ezek a patkányok meghaltak-e. De ezt sem hallották. Csak azt, hogy a trapézos 3 artista-lány milyen szépen dédelgetik egymást.

Mindezt még az után abszolváltuk, hogy a gyerekek eljöttek a Magdiéktól, majd elsuttyantunk szertornára az Orbánhegyi útra, ahol is drága szeretett Uram összeszedett bennünket, hogy még vacsorázhassunk pikk-pakk a Lumu kávézóban. Őrület, micsoda tempó. Azért nem mindennap csináljuk ezt egyáltalán, de ez most kikerülhetetlen volt. Ugyanis az ortopéd orvos megmondta, hogy Lencsinek egyáltalán nincs lúdtalpa (bár egy nappal később a torna tanárok megállapították, hogy lúdtalpa azért nagyon van), de sportolni kell, mert gyenge. Nálam biztos, hogy erősebb, de úgyis csak sportocskára gondoltunk, mert nem hiszem, hogy egy ekkora gyereknek egyesületekben kellene vért izzadnia, de kis edzés biztos jót tesz minden szempontból, úgyhogy szertotna, mert azért Lencsike határtalanul lelkesedik, így talán még ki is mehetek majd a teremből. És Ákossal tudnak egy csoportban lenni egyelőre, aki szintén roppan édesen-komolyan testnevel.

Azt csak suttogom, vagy még azt sem, csak tátogom, hogy Léna-binda az utolsó két nap nem sírt az óvódában. Ha vannak meleg báránybőrrel simogató érzések, akkor ez az.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.