A fenti mondat Tominak szólt. Fürdés közben. Az meg nekem, hogy "Ne imádjál engem. Megyek Ákoshoz". Olyan is akadt, hogy "egyen kell súlyoznom". Az pedig a Farsangon volt egy játék, hogy képzeletben mindenkinek kellett választani egy dolgot, amivel takarít (micsoda játék...). Szépen mondák is a gyerekek, hogy "porszívót, seprűt, portörlőt stb." Léna válasza "rózsaszínt". Az előbb említett eseményen végül szív lett, erős versenyben ugyan a balerínával, de miután Babcsa felszivezte a body-t meg a szoknyát nem volt kétség:

Azért jó, hogy vittünk pótszoknyát. Viszont a szívet hősiesen viselte végig. Ákos szarvas volt, ő is igazán deli lett. Még egy hercig sünt is találtunk, barna takaró kilyuggatva, benne polifoam tüskék.

Közben újra nem alszunk. Volt egy mesebeli hét, akkor olyan csodák történtek velünk, mint 9 óra alvás egyszer, meg kétszer nyolc, meg 6+6. Ez elmúlt, nyoma sincs. 2,5-3 óránként kelünk. Így volt ez Lencsinél is, csak ez a hét olyan távlatokkal kecsegtetett, hogy roppant csalódott vagyok. Valahogy ez után a hét után magasabbról estem pofára. És szegény kicsi Csillagom eszeveszettül kínlódik is, szerintünk ez azzal függ össze, hogy nem kakil. A fene gondolta, hogy 2,5 év után oda is eljutunk, hogy napom központi része, hogy van-e kaki. Hogy telefonban ezt kérdezi a Tomi...Na, most itt tartunk, hogy lassan minden vágyam, hogy kakiljon már 3 nap után az én gyönyörű, mosolygós, nevetgélős kisfiam. Léna gyakori szóhasználatával élve: "bizony-bizony"...vagy "sajnos...".

Mindazonáltal vasárnap megyünk síelni a szüleimmel (holnap Torkos Csütörtökre talán kettesben, Anya MINDKÉT kicsikével - de csak egy óra az egész vacsi), legalább nem aggódom azon, hogy a változás nagyon megbolygatja az éjszakáinkat...

Azt már írtam, hogy extravagáns betegségeim sorában ismét itt az erythema nodosum? Pontosan akkor, pontosan úgy, mint Lénánál, kb. 3 hónappal a szülés után piros foltok a lábamon, amik duzzadtak is, fájnak is, mintha egy ló megrugdosott volna. (Patkolt ló). Egészen örülök, hogy tudom mi ez és nem rémülök halálra. Persze rémülhetnék is, mert mondhatjuk, hogy hormonális változás, ugye, de ezúttal nem jártam végig ezer orvost góc után kutatva mert legutóbb ezt tettem, góc sehol, de pár hónap múlva erythema nodosum el. Tova. Szívemből remélem most is így, és nem egyszercsak kideül, hogy kimúlok mindjárt, hirtelen.

Egyébként semmi izgalmas...Őrületesen lehet egy (két) gyereket szeretni. Eszeveszettül.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.