Léna olyan vicceseket mond, ez üdítő. Egyébként kicsit le vagyunk robbanva. Az éjszakánk röviden tragikusak, eddig kettő jó volt 4 hét alatt (persze ez ugye azt jelenti, hogy 3 óránként keltem, de az meg sem kottyan), a többi az változó, a szörnyűtől a katasztrófálisig. Lencsi alszik, néha felébred, ha Ákos már nagyon hangos, de ez kevéssé jellemző. A jellemző az Ákos nyekergése, majd sírása, akinek gyanítom a hasa fáj, de ki tudja. Nappal négy órákat is alszik, de amint leszáll az éj, úgy kínlódik, hogy rossz nézni. Majd' leragad a szeme, de közben összerándul a kis teste és talán görcsöl...Mindenesetre ez jobbára megoldódik kézben, esetleg kombinálva erőteljes rázogatással, de ha lefektetjük az ágyba 3-5 percenként keservesen felsír. Hússzor még felkelünk így-úgy felváltva, de ma már nálunk kötött ki, nem bírtam tovább. Közben pedig arra is igyekszem figyelni, hogy Manka se ébredjen fel. Na, summa summarum, könnyű, megy, mint kés a vajban, én péntek óta övsömörös vagyok (az immunrendszerem adta meg magát), a tisztességes fajtából, abból, amelyikre egy elhivatott bőrgyógyász is azt mondaná, hogy gyönyörű. Egyes vélemények szerint karanténban a helyem, mert fertőzök is, erről megoszlanak a nézetek, arra viszont komoly esélyünk van, hogy minimum a Léna 2 hét múlva bárányhimlős lesz. Halleluja. Ákost elvileg védi az anyatej, lári-fári, ebben én nem hiszek.

Fő a vidámság. Én vidám vagyok, néha nem...éjszaka nem mindig vagyok vidám.

Még az övsömör szépségéről annyit, hogy mutatom a Tominak a derekamat (ott vannak a kiütések), Picur rosszallóan nézi, majd a pulcsimra mutat és: "le kellene húzni"...Ezt az érzékeny kis rózsaszín ízlése nem bírja. A rózsaszín nem tudom miért lett ilyen erősen a kedvence, amikor úgy tartózkodom minden Barbie babás giccstől, hogy jaj, bár önmagában a rózsaszín szép, de hogy minden rózsaszín legyen....

Szánkózás Tomival: "Javaslom csússzunk le". Ma reggel azt mondta az orvosi táskája fölött, hogy "elkopik a fonendoszkópom". Tegnap este a kádban: "számítok epres joghurtra". Tomi mesélte neki, hogy mentőztem, ezt ő úgy összegzi, hogy "Kicsi voltál, ültél nénóban". Sír, erre mondom neki, hogy ne sírjon, mert megyünk a boltba kiflit venni: "attól megnyugok". Azt már lehet, hogy írtam, hogy a bukósisak bukósika, a banán héjjára azt mondta "szalagot nem kérek". Öcsinek: "Szia, barátkozzunk". Csak úgy: "muzsikus vagyok". A karmester meg "karos" volt nemrég. Közben tegnap egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy a kisbögréjéval meregeti át a vizet a bidéből a WC-be, ez nem is lett volna baj,csak amikor a WC-ből meregette a bidébe. A bögréjével...

Biankával...Bianka nagyon cuki itt, csak túl kicsi lett azt hiszem. Mármint a fotó.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.