Persze most még drága Tomi itthon van és ez olyan minőségi változás az életünkben, hogy nem tudom elmondani. Minden együtt töltött perc kincs. Nyaralás. Igaz, hogy nem sokat lazsálunk, folyamatosan tevékenykedünk, nincs sok Dosztojevszkij, de naponta mégis elolvasok 3 oldalt és egyáltalán. Együtt minden könnyebb. A nehéz is könnyebb. Arra nem merek továbbra sem gondolni, hogy mi lesz ez után. Ez az utolsó két napunk, úgy kapaszkodom belé, mint ---öööö----, a köldökzsinórba? Mmmmm, nem, inkább, mint egy forralt borba egy téli éjszakán. Vagy bejglibe 25-én reggelire meleg tejjel. Vagy forró fürdőbe csillagos este a Széchenyiben. Juj, ez is de rég volt. Na. Elkalandoztam. Szóval egyelőre semmi baj. Vagyis lehetne kicsit pihentetőbb, mondjuk, ha nem ügyelnének kényesen arra, hogy amint Léna lecsukja este a szemét, Ákos kinyitja. Mindazonáltal még birom, de bármikor el tudnék aludni, azonnal. Ákos egész nap alszik gyakorlatilag, egy csepp könny sincs (még egyébként tényleg nincs), de átvitt értelemben sem, szóval kicsit sem sír, de amint Manka elalszik, neki kipattannak a szemei és 1. tuti nem alszik, 2. valószínűleg még a hasa is görcsöl, de roppant mód kínlódik éjjel 1 körülig. Persze ha mellénk fekszik, akkor minden nyűg enyhül. De volt már olyan is, hogy a saját ágyában aludt (tegnap, - nagyon küzdünk ezért), volt, hogy Léna is felébredt a nyekergésre (de csak az első éjszaka), tegnap és tegnap előtt viszont, hogy érezzük, hogy a nehéznél van nehezebb, Lencsi megfázott, úgyhogy végre nem alussza át újra az éjszakát, hanem inkább nem kap levegőt és köhög. Túl jó volt ez az elmúlt két hónap, amikor estétől reggelig aludt. Úgyhogy az éjszakáink változatosak. Nappal meg Picur tüneményes, imádja, szeretgeti Öcsit, csak ha valaki meg akarja nézni, akkor kesereg, hogy "nem akarom, hogy megnézze az Öcsikémet", ezen fölül azonnal szúrós gesztenye lesz, ha Öcsiről/szülésről mesélek. Ezt nemigen csípi. Néha ráugrik kicsi Ákosra, az imént éppen a fején xilofonozott, de még megúsztuk.

Para: ettől kész vagyok...visszahívták Ákost vérvizsgálatra (anyagcsere), ami azt jelenti, hogy vagy a 28 szűrt betegség közül valami vagy technikai ok. Hétfő vérvétel, nem tudom mikor eredmény...Mindenki hite szerint támogasson (Jóisten, Buddha, agykontroll stb.).

 

Nem, nem a félvér...Ő Bori.

 

 

 

 

 

 

 

És tegnap mind a négyen eljutottunk a Dalmátba kávézni, először debütáltunk a szabad levegőn, mint család, négyesben. Ma meg a Gellért szállóban voltunk Tomi munkahelyének Mikulásán, Kalákával, süti-kakaó reggelivel, szintén négyen. Nagyon jó volt. Minden külön-külön és együtt. Simán ment - még -, a moszkauerről nem is beszélve. Csütörtökön meg Kórus-Mikuláson volt Anyával a MüPában, azt is élvezte, csak nekem hiányoztak nagyon, úgy ott lettem volna én is. Az Antik Enteriőrön nem különben. Azon is most hétvégén nem vagyok :( De kicsi szép-nevű, szelid Ákosomat meglepően sokáig el tudom nézegetni...és olyan jó...Persze Pocak is gyönyörű, és úgy néz, mint a parázs. Csokiszemű közben, magát is így definiálja. És kacsatífuszt gyógyít a kádban, a gumikacsákon.

Például a rokonaink is olyan kedvesek. Nem főztem 10 napja, ételek ételek hátán, más máshogy segített (köszönjük Edit & Kálmán, Anti), ez olyan jól esik, így és úgy. Irtó finomságok, kicsi idő néha, Mikulás-csomagok...Annyit számít.

Még az jutott eszembe, hogy most mértük, 3,65 kg, tehát 10 naposan túl van a születési súlyán (3,5 kg). És ma a köldökcsonk is odalett. Lehet együtt fürdeni Lencsivel!

Azt sem írtam még, hogy Pocak és Tomi istenien voltak, míg én a kórházban, igazi agglegény életet éltek, délben reggelztek és 5-kor ebédeltek, egymáson aludtak el a kanapén, amikor meg kérdeztem a Tomitól, hogy rendetlenség van-e, akkor azt a választ kaptam, hogy "nem, csak minden sokkal elérhetőbb"...hát, nem volt rend...de sebaj.

Lencsi meg ma a Mikulásnál kétszer nekiment egy kb. 9 éves kisfiúnak, mert az meg merte érinteni őt, aki az út közepén forogva táncolt. Anyával a Gryllus-koncerten majdnem ugyanez, de ott azért, mert "idegen volt"...hm.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása