Az én hátamon kengurúban! Hétfőn elmentünk Visegrádra, Nagyvillámhegyre és egész délután síeltünk, rendesen, felvonókkal, hüttével, még szánkóztunk is. Két tisztességes sírással megúsztuk, ami később kiderült, hogy azért történt, mert a kis lába kilógott a kengurúból és nagyon fázott. Legközelebb azt is becsomagoljuk. Egyébként meg vigyorgott csúszás közben, nagyon tetszett neki, nem beszélve rólam, én meg azért örültem, hogy lehet így is! Más a súlyelosztás, meg kell szokni, de nagyon jó. Óvatos voltam. Maga a pálya meg olyan panorámával bír, hogy csuda, az egész Dunakanyar a lábunk alatt hever, balra a lementő napban a Fellegvár, alattunk kicsivel a másik vár. Nem oszták, de a célnak megfelelő kis chata, finom levessel és helyben sült pogácsával, teljesen kulturált minden, három-négy nekem szokatlan fél-csákányos felvonó, egy kék, egy piros, egy fekete (ez nem működött) és egy baba pálya, hétfőn olcsóbb (2000Ft egy négyórás jegy 2500,- 10 csúszás, a gyerek 1600,-). Szánkópálya úszógumikkal és az egész este 8-ig kivilágítva. Szerintem ez tökéletes egy délutánra. A délelőtt az nekünk ritkán kerül szóba. Voltunk az Évi által ajánlott játékkiállításon is, meg a szocialista reklám- és plakáton, ezek is jók voltak, Léna jót fetrengett a rajzolós párnák között, mert minden termben volt gyerek-lekötő részleg. Úgy értem játszósarok meg rajzolós sarok. A non plus ultra, hogy én ugyaneznap estén Anyával megnéztem a Bajadért az Operában, ami pontosan az volt, amire vágytam, Indiában játszódó gyönyörű klasszikus balett, meseszép ruhákkal, meg díszletekkel, és bravúros parkolással (ettől tartottam...). Aztán, hogy ez a hét valóban tökéletes legyen (nem is szólok egy árva szót sem...) tegnap elkísértük Tomit Egerbe dolgozni, ami roppant kellemes volt (Léna újfent kihányta a kakaót indulás előtt 10 perccel, de pikk-pakk mostunk-szárítottunk egy McDonald's-ban, kellemes szappan illattal indultunk tovább), Eger nyüzsög és olyan szép, én a barokk utcácskákért odavagyok, Lencsike nagyon ügyesen eszik mindenféle vendéglőkben, és nem tudja levenni a szemét egy csókolózó párról, kukucskált az asztal és a szék között, somolygott és egyre közelebb merészkedett. De tudta, hogy ezt nem illik (vagy valami sántít), mert úgy somolygott, nézegetett ránk és villogtatta a szemeit. Holnap Pest, vasárnap meg a Bozsik Ivett-féle csecsemőszínház a Kolibriben. Messzemenően értékelem a program-halmot. Tudatában vagyok, hogy ez isteni és hálat adok érte. Tényleg. Jövő héten meg Torkos Csütörtök, megyünk a Krisztiékkel, Lénával-Áronnal a Művészbe ide, Szentendrére. Köszönöm-köszönöm-köszönöm-köszönöm.......

Nincsenek most jobb képek, sajnos síelni nem vittem kamerát, kár.

Én meg igazolványképeket gyártok. Valószínűleg a világ legkevésbé fotogén teremtménye vagyok. Bármiről könnyebb szebb képet csinálni, ez holtbiztos. Ezt a kettőt kb.150 előzte meg. Itt sem szembe nézek - amint azt szívesen veszik egy igazolványképnél -, de azt nem lehet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.