Mehet vele Amerikába is, mert chip-es. Mi sajnos egyelőre nem tudjuk elkísérni, de hátha nem hagy itt bennünket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szárnyashajózni is volt a pici Lencsi. Pénteken behéveztünk, villamosoztunk, mert Tomi akkor már javában szárnyashajót tesztelt - mi csak a második körre csatlakoztunk. Kicsit több volt, mint 1,5 óra, de Pic-mic remekül bírta, aludt, nem-gyerekjátékokkal szórakozott, különösebben nem izgatta, hogy mindezt a Dunán teszi, de én nagyon élveztem. Szombaton WAMP-on is voltam (Béci meg akartunk lepni, de hol voltál?), míg Tomi és Lénuska Vicsok szemöldökét húzogatta (Tomi nem...) az Attila utcában, majd ezek után mindhárman egy mexikói étteremben ettünk, Lencsi etetőszékben mintagyerekként szórólapokat evett, meg kulcsot szívószállal. Egy nyekkenést nem hallatott...Olyan boldog voltam. Aztán vasárnap kakaóztunk egy gyorsat reggel a Veráékkal, kaptunk sportkocsit is (nagyon tetszik a Nénónak, csak úgy vigyorog, hogy ülés, zötyögés, és menés egyszerre), délután meg Antiéknál kerti partin voltunk, nekem isteni volt, Mankát mindenki ajnározta, fiiiinom ételek, csak Lénuska nem aludt, úgyhogy talán 3 órát voltunk...lehet, hogy annyit azért nem...

 

 A kúszásért továbbra sem lelkesedik (tudom, hogy erőltetni kell, nem maradhat ki...), de a földön fekvésnek hamarosan óbégatás a vége, csak akkor kúszik, ha nagyon muszáj (játékért nem muszáj nagyon...), és rikolt, hogy azonnal mentsük meg ebből a hasztalan testhelyzetből. De ülve egész sokáig játszik. Még játékokkal is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Más nincs. Én már megint rettenetes fontos dolgokat szeretnék, mint fűben ülő kacsás gyűrűt, türkiz rojtos gyűrűt, és kengurú zsebes felsőt, türkiz szivaccsal bélelt kötőjéről alálógő felhőkkel, melyből gyöngy esőcseppek hullanak alá a sárga szőr nyuszira, aki mellett a piros gomb cicája ül. Hát nem csodálatos? Persze mindez WAMP. Ja, és tisztes arab alkuban vagyok egy fotóssal, egy kairói kávéházi képre. Én természetben gondoltam a fizetést...nem, nem úgy. Vigyáznék a gyerekeire, nyírnék füvet, ööö...még gondolkoznom kell ilyesmiken. Félek tőle, hogy nem harap rá az üzletre...Pedig olyan szimpi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (Cipő van a lábán! Jó, nagy, de így nem esik le a zokni.)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása