Itt az asztal szélét rágcsálja. Hideg vas. Tomi csinálta.Hmmm...

Kiderült a hatalmas sírások oka: jön az első fogacska. Sőt, lehet, hogy rögtön a második is, de az elsőn mindenesetre már kopog a kanál...Persze még alig-alig látszik, leginkább csak egy kis átlátszó csík az ínyén, de fogacska, nem vitás. Úgyhogy volt két, hajnalbanmásfélórátsírós, majd a mi ágyunkban megnyugvós éjszakánk, viszont a tegnapi már egész jó volt, aludt egyszer 5, egyszer meg 4 órát egyben, nem is tudom, hogy került megint az ágyunkba...(Úgy félek, hogy nehogy odaszokjon, küzdök rendületlenül. Mindenképp a saját ágyában alszik el, ez hátha számít egy picikét...de úgy fáj neki...). A Dentinox viszont segít (ez egy lidokainos zselé), csak utálja, ha kenegetem, mert nyilván érzékeny...Kapott gyorsan egy fogkefét is, hogy hadd szokja, ez isteni játék, nagyon jó rágcsálni mindkét végét, és nem utolsó sorban lehet vele hadonászni, vezényelni, meg kopácsolni is. Szóval klassz dolog a fogkefe:

Úgy örül neki:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindazonáltal a kenyér is csudajó dolog, ez szerdán derült ki, amikor Leányfalun ebédeltünk Béciékkel és Katiékkal. Béci szerint egy kenyérhéjjal ki lehet húzni egy rendes ebédet vagy vacsorát, és lőn...A Hableányban a Dunát nézve vígan megebédeltünk a három pici gyerekkel, Lénuska etetőszékben, kenyeret majszolva, végül gusztusos nyálas kenyér csimbókokon trónolva, morzsákat csipegetve, de boldogan, csöndben elüdögélt...Mesés dolog ez a kenyér. Csak nehogy mostantól mindig kenyérhéjjal járkáljunk...Kicsit aggódtam, hogy félrenyelheti, de Kati megnyugtatott, hogy meglepően mélyről tud öklendezni egy ilyen kicsi baba, és tényleg. Lencsi volt olyan kedves, és ma ezt is megmutatta.

                                                                                                                                                

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán voltunk még hintázni is, ezt is nagyon tetszett Picurnak, arról nem beszélve, hogy az micsoda kaland volt, hogy elbicikliztek a Tomival a boltba...Repült. Csak a meredek Arzén utcán illetődött meg, de gyorsan kiheverte. Óriási sikert arattak Szentendrén.

Közben még mindig igyekszem ebédre nem adni anyatejet - bár ma például megint elfelejtettem -, de ennek köszönhető, hogy voltunk a Tomival a KOGART-ban gyönyörűséges magyar imresszionisták kiállításon, még jót kávéztunk is a kertjében, amire úgy vágytam...(Most jó pesti kiülős vacsira vágyom éppen. Ebéd is jó...Bármi. Nyüzsgő nagyvárosban. De itt élni imádok - továbbra is.).

Aztán még az a mámorító lehetőség is adódott, hogy Magdi úgy tűnik minden csütörtökön eljön a Pocakra vigyázni (és ugye már akár 6 óra is eltelhet nélkülem, ha nem felejetem el az ebédnél-nem-szoptatást), így történhetett, hogy ezen a héten elbicikliztem a szépséges Duna-parti úton Leányfaluba úszni, úgyhogy tekertem 10 km-t és úsztam 3/4 órát, még tejeskávét is ittam, meg melegszendvicset is ettem és nem győztem betelni a függetlenség, a szabadság édes, friss, kék színű (öööö....mijével?...) levegőjével (nem az igazi...).

 Még Tahiban is voltunk Lami-bulin. Ott kicsit nyűgös volt az én kicsi cukorfalat, tüneményes kislányom, mint ahogy ma is, meg tegnap is, de azt hiszem ez is a fránya fogacska...

Nyuszink is van. Vendég-nyuszi a szomszédból, amíg meggyógyul, hogy aztán kb. a hét végén a két másik egészségeshez kerülhessen vissza a Ritáékhoz.

Még egy utolsó. Drága szerelmetes Tomimmal másodszor sütöttünk Szentendrén szalonnát. Az első kapcsolatunk hajnalán volt, amikor egyszercsak fogtuk magunkat, eljöttünk ide, vettünk a Kaiser's-ben egy bicskát, szalonnát és bort, majd felmentünk valahova sütni. Sajnos arra egyikünk sem emlékszik hova. Arra viszont annál inkább - Szülők, innen ne olvassátok! -, hogy úgy mentünk haza (illatve csak a Rózsadombon tettük ezt), a Fillér utcába, hogy én a Tomi öléből vezettem. Tomi józan volt és nagyon odafigyelt. Én is. És aztán, ez volt az első közös éjszakánk......(Másnap mentem pszichológiából felvételitni, meglepő módon nem vettek fel.).

Sikerült! Bekaptam!

Fincsi.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása