Csúnyán lemaradtam...

Tartozom még a balettos képekkel, ahol az idén a kicsiket (Ákosékat gardíroztam...):

Iszonyú cukik voltak. Tizenegyen. Volt aki a mamája után sírdogált, volt akik marakodtak, többen nagyon féltek a fellépéstől, így végül leültettem őket és énekeltünk. Ez működött. Irtó édesen danolásztak, és senki nem nyafogott, nem búsult, nem rettegett.

Majd édesen táncikáltak. Ákos a túlsó sarokban, egyetlen kisfiúként.

Léna pedig szépséges kis ázsaiként szólózott. Bemondták a színpadon a nevét és naaagyon izgult Kiscsillagom.

Apa! Nem találom a képeket, amiket csináltál! Elküldöd esetleg még egyszer!

Fent pedig egy gumicsizmakerekű kerékpár látható...

Alant pedig egy másik hasznos és praktikus darab.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.