Az április minden évadban a leghúzósabb hónap, ez most sem volt másképp....A múlt héten gyakorlatilag elvesztettem a lábam alól a talajt, még most is inog, annyi a munka, de azért beiktattunk jóságokat.

Azt hiszem még az előző hét előtt volt, hogy...mi is....ööö...Valami volt. Ja, pénteken dolgoztak a gyerekek is velem. Az hatékony volt nagyon. Aztán elmentünk valamit venni Bubu biciklivel a Vörösmarty térre, majd onnan fagyizva a színházig Harinyás Pippire Flóráékkal. Nagyon biciklizünk....Suhanunk a városon át. Az új technika, hogy mindkét gyerek hátul ül...Erősíti a combot. Vagy nagyon gyenge vagyok. Aztán még elmentünk a Római partra enni valamit. Helyette inkább hintáztunk végül.

Igen, a gyerkeink nyakában fukszok vannak, mert átalakult az ízlésünk és már azt tartjuk szépnek, ha vastag láncok csüngenek alá hamvas-atlasz nyakukból. Mentségünkre: csüng rajta egy öklömnyi ezüst illetve rózsaszín maci. Kinek hogy. Az ezüst kicsit maszkulinabb.

Szerdán pedig Bubuval a Gellért térig (át a Szabadsághídon, az szálkásít csak igazán), ott toronyirányt fel a Gellért hegyre, kijelölt útra semmiképp sem lépünk. Majd Kőcsikó játszótér. eddigi tapasztalataink szerint ez a legjobb eddig Pesten - amit láttunk, azok közül.

Aztán volt egy szombat, amit Anitánál kezdtünk, családi fogorvosi matiné, ismerkedés céljából. Nem rossz senki foga, de hogy ne is legyen.

Így mulat a Vitéz-család

Színház helyett. Bibi is asszisztált, mert mind ez után Léna Anitáékhoz ment. Ott is aludt. Izgult, de szépen megbeszéltük, és nem volt semmi baj, nagyon jól érezte magát. Estig Babcsa és Gyuszi is ott voltok, és a Lencsi úgy viselkedett, mint egy tündér. Van ilyen is. Mi ezt rtikábban látjuk, de mondják. Ákom meg - hogy ne bánkódjon - pizsamaparti helyett elment Tomival a Miniversumba. Én meg Antropológia Napokra a Laurával, ahonnan 30 perc után elmenekültem, amikor csukott szemmel kellett volna ismerkednem magammal. Ez nem az én esetem. Pedig annyira jó előadás lehetett volna, Testszimbolika címmel, de hogy ez egy műhely, ahol majd mások és magam megismerésén dolgozunk. Na, azt nem. De Laura ügyesen kibírta.

Maci még virít...

A most szerdát is elmesélem majd, csak kell kerítenem egy telekocsit mára - előtte.

Szép kislánykám....

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.