Tavaszi szünet! Mindannyian otthon a Dunaparton.

Az évad legnehezebb hónapja munka szempontjából, nincs időm írni...Így csak gyorsan a lényeg: Ákos vasárnap óta biciklizik kétkerekűvel. Hipp-hopp megtanult menni, bár irtó sokáig húzódozott, hogy ő csak pótkerekessel közlekedik. Pedig egy óra után száguldott, a megállás még nem érdekli, vagyis megáll, csak a lábát nem rakja le, ennél fogva eldől, várhatóan. De nem sír, csak megjegyzi, hogy "puff, mekkorát estem".

Lencsike meg elvesztette a sokadik potyogó tejfogát a játszótéren, de a nyuszi hozott neki egy - szerintem . nagyon szép iskolatáskát.

                                     Az elsős kisbölény:

Mindenképp szerencse, hogy hasonló az ízlésünk a nyuszival. A nyuszi egyébként is nagyon kedves, és fölöttébb ügyes volt az idén a legtöbb esetben, bár voltak félreértések.

A minap (divatosan, nem spontán) lukas farmerben voltam. Szándékosan lukas naciban. Ákom odajön hozzám:

- De Mama! Lukas a nadrágod!

- Tudom Ákom, ez direkt ilyen. Ez a divat.

- Mama...Adok neked tízezer forintot, vegyél magadnak egy másik nadrágot.

Ezzel elmegy, a maradék pénzek közül (ezek már az ő tulajdonában vannak) kiszed egy 10 rubelest és odaadja nekem. Az én kis lovagom. Azért ez a jelenet még sokáig fogja melengetni a szívemet.

Az nem annyira, hogy elkiáltja magát, hogy: - Megyek pisálni!

- Ákos, ne beszélj így, ez nagyon csúnya.

- Nem tudom...Az óvónők sem kedvelik ezt a formát.

De legalább voltunk egy isteni Vaszary kiállításon a Virág Judit Galériában, ahol jó sok kép volt, gyönyörű rendezés, jó pár olyan, amivel még nem találkoztam, és szívesen látták a gyerekeket, így egészen jól megnézhettem...

Tegnap pedig rendes felnőtt Recirquel előadáson voltunk a Müpában négyen,  teljes lokál hangulat, a címe Párizsi éjjel, '20-as évek, akrobaták, légtornászok, sanzonok...fél 9-ig, szépen elaludtak a kocsiban, így még korábban és jóval koszosabban aludtak el, mint szoktak, mert előtte feltétlenül hasonkúszva átnyaltuk az egész Nemzeti Színház környékét, aztán öntöttünk Ákos nacijára tejet, fagyit, tettünk rá paradicsomos pizzát, még előtte pisivel hintettük, majd megérkeztünk a Fesztivál Színházba.

Közben jön a kis cimborám szülinapja, a legjobb cimborámé, így töröm a fejem nagyon...Már van repülőgép-vezetés...És azt hiszem lesz Rudas fürdő, majd utána a Lipótvárosi tetőteraszos lakás pezsgővel (airbnb)....Bár ezt végül már nem akartam, ha van repcsi, de most ő akarja nagyon - mármint a tulaj. Már felére lement az árral...Annyira azért nem tudok bárminek ellenállni, ebben nem vagyok nagyon jó. És ráadásul ezen a hétvégén van a 7. házassági évfordulónk is...Óhó...Akkor legyen ez a tetőterasz. Jó, most megbeszéltem magammal. De zakót akkor nem kap. Jó? Jó. Legyen így.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.