4 éve a János Kórház szülészetén gyönyörködtem...és fájtam...de nagyon megérte. Bármikor újra...Ilyenekért akármit... :)....:

Itt meg a Lencsi 4 éves:

És Ákom most:

Cukorfalat, és olyan jó fej...Kis laza. Könnyedén vesz mindent, tegnap például leszokott a cumiról "egy picike órára". Simán odamegy a nagyfiúhoz a Miniversumban, hogy "kérem szépen a zöld vonatodat"...Otthon van a világban...Bárcsak így maradna...Szeret, ölel, gurgulázva nevet, kurjongat, vonatozik, szerel, imádja a lakatokat, a láncokat, a kardáncsuklókat, a cicit, a cumit és a zöld színt...És selymes, puha, harapnivaló a bőre, puha a husikája, hogy nem lehet abbahagyni a hasbapuszilását.

Szépséges kis hatéves királylányom. Balerinám, úszóbajnokom...Csak-föld-fölött-szökdécselő-kismajmom. Rajzoló-tornász Lenkám. Okos kis Csillagom. Lefestettük a fridzsidert táblafestékkel, mert kicsit karcos volt már. ez az utóbbi idők legjobb ötletem...Egyrészt lehet rá írni, másrészt persze sínt rajzolni. Úgyhogy Tedis írta életében először a bevásárlólistát. Kellett venni Túró rudit is. Az is rajta van. És az első mondta: A mama álmos. (Ez nem látszik):

Így tegnap reggelire kapott a drága, szép négyévesünk egy vonatos tortát, aztán elmentünk a Miniversumba, a rengeteg vonat közé (nagyon jó!!!, lehet irányítani, magyar nevezetességek között, mint a Pannonhalmi apátság, és egyszer csak leoltják a villanyt és minden éjszakai fényben ragyog!!!), előtte még ebédeltünk a vonatban (a Dél pályaudvar előtt álló igazi vonatban), majd Ákom elaludt a kocsiban és negyed tizenkettőkor sikerült újra álomba szednerülnie. Én olyan friss vagyok.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.