Kicsin múlt, hogy elindultunk a hétvégén Fenyvesre, meg az Őrségbe, ahol már várt bennünket egy szépséges kis parasztház, de mindezek nem sikerültek. Olyan jó volt itthon. Ez nagy előnye Szentendrének, hogy ha balra indulunk ott a Duna. Itt fönt. Ez a Szentendrei-sziget, szemben velünk. Révvel át, már ez is nagyon jó, aztán ott a Rosinante,ezt csak ajánlani tudom, ha valaki egy eldugott kis éttermet keres mennyei konyhával, úszómedencével, homokozóval, függőágyakkal, meg mindenféle romantikus döngicsélésekkel.

Ha északra indulunk, ott a Szigetcsúcs:

Ha jobbra indulunk, ott a Pilis:

Itt lehet travizni, meg síelni, meg Dobogókőzni. És szombaton például majdnem véletlenül még Kőhegyre is feljutottunk, ahonnan lehet látni egész Szentendrét fölülről, meg a Dunát, csodás a kolbászleves és a lencseleves, és mindig van palacsinta. Most pedig fesztivál is volt. Presszó Tangó Libidóval. Aztán akadt még a hétvégére egy kis ráckevei néptáncfesztivál a szüleimmel, ami után nyilván szeretnék sürgősen Mexikóba menni (nemzetközi néptáncfesztivál ez). Meg lámpás hajófelvonulás éjszaka, tüzijáték, 35 éves lettem én 18-án....és most pedig újra itt a Müpa.

És vészesen közeleg az ovi-bölcsi-teljes munkaidő....Valaki árulja el nekem, hogy ezt hogy kell élvezni?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.