Meg integet. Közben meg rádőlt az öntöttvas virágtartó a nagylábujja körmére, így most tökéletesen olyan, mint az én éjfekete körömlakkom. De jobban fáj. Ezért is volt rossz éjszakánk. Meg azért is lehetett, mert a 4. (!) fogacska is áttört az ínyét. Ja...és az Ikeás kiskocsit maga előtt tolva jár. Igen-igen...cukorfalat. Lencsike is felveszi a versenyt baleset-téren, ő a kismotorral ment bele egy lukba a macskakövön és lebukfencezett róla, szájjal egy kockakő élébe. Ilyen is volt. Egyébként éldegélünk, pénteken megyünk Görögországba a szüleimmel, Léna két hétre, mi egyre.

Ákos majdnem lekörözi jószándékú rosszalkodásban Lénát, de mindenképpen egy szinten vannak. Virágföldet markol, vödör homokokat szór az arcába, a fülébe, magára, portengerben hempereg, csempedarbokat kapargat föl, ilyesmi. Pécsen két darázs is megcsípte egyszerre homozás közben, az bezzeg meg sem kottyant neki, hála Istennek. Viszont ha bárhova megyünk, akármi program van, akkor jók. Akkor nem kell szórakoztatni magukat, akkor egyszerűen élvezik a történést. Én is szeretek menni, de én örömmel kezdenék valamit egy-két óra otthoni békével, nyugalommal is. De ez nem fenyeget. Egy perc henyélés sem. A sarkukban vagyok és rendet rakok. Földet porszívózok, kimerülök, helyreállítok, gyönyörködök.

- Ha tornaórán mozogni kell, akkor mit fogsz csinálni?

- Lobogni a szélben.

- Ez egy szöcske. De miért nem ugrik?

- Lehet, hogy elgondolkozott. Vagy nézi a virágokat.

- Egymásra vigyázunk. Sőt, mitöbb, még kakázunk is együtt.

 - Öcsi szárnyrakapott!!!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.