Ez a Családi körből fakadt (gondolom), aminek az első két versszakát kívülről tudja, és rendszeresen kijavít, ha rosszul énekelek egy dalszöveget. Ezekben a dalszövegekben én néha túl nagyvonalú vagyok. Például a Száraz tónak nedves partján-ban nekem jó volt úgy is, hogy "bennünk van a bikavér". De rámszólt, hogy "kutyavér".

Ma Pocak azt mondta az Ákosnak, hogy "Édes kicsi Ákosom. Szeretlek." Öcsi egyébként két hete 6,3 kg volt, és kishíjján 3 hónapos. Már háromszor aludt 8 órát egyben éjszaka. Bizakodásra semmi ok, amint leírom, rémes éjszaka következik. És odavan a marokkói csillaglámpáért, a fémért. Lencsi a töklámpára bazsalygott. Drága Kisbéka ezentúl isonyúan szeret fürdeni, elépesztő hevesen pancsol, mint a felhúzható úszónőnk, az Uszika. A pelenkázón meztelenül heverni is mennyei, de ruhában is megteszi. Ez őrült mosolygásokkal és gügyögésekkel jár. Meg persze felhúzott térden szemben velünk. Az is vicces. És tud szökőkútként kipisilni a kádból.

Manka a malac formájú locsolókannánknak (Igen, nekünk ilyen van. Aranyszínű a szárnya. Stockholmból hoztuk. A Tomi módfelett hálás volt ezért akkor. Most is.):

"Milyen malacka vagy te? Vén bolond! Ne vagánykodj itt az ölemben!"

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.