Nyarunk következő állomása Torockó:

Pontosabban Torockószentgyörgy, Székelykő kúria, a Gabesz unokatestvérem és Melinda esküvője - Lami család. Pic-mic, a nagy utazó nemhogy pénteken Szabadkígyósra zökkenőmentesen utazott, de utána a hatórás erdélyi utat is simán abszolválta, természetesen feltétlenül megemlítendő Anyukám hathatós kommunikációs képessége, a jó időzítés, és persze Manka szívóssága. Visszafelé szintén semmi gond, esküvőn ropta, barátkozott, kafa kis játszóteret alaposan kihasználta, istenit aludt a gyönyörű szállodánkban, amit mindenkinek legjobb szívvel ajánlani tudok, aki arra jár. Meseszép négycsillagos, tökéletesen ízléses, hangulatos, messzemenőkig kényelmes, makulátlan, eslsőosztályú, és gyönyörű helyen lévő Székelykő kúria ( www.szekelykokuria.ro ), csak jókat tudok róla mondani, csakúgy, mint a tökéletes esküvőről.

Még azt is megosztom, hogy drága kicsi Mankát az sem rázta meg, hogy múlt héten Tomi, majd én, egy napig lázasak voltunk (én sajnos 38.2-nél bevettem egy Algopyrin-t, amit terhesen nem ajánlanak, leendő terheseknek: Paramax forte!) és Lencsi nem kapta el. Ellenben nagyon figyelmesen megpuszilgatja a sebeit, amiből mindig akad.

Most pedig Léna Zamárdiban, éppen, hogy megérkeztünk hétfőn, átpakoltam azonnal és kedd reggel már indult Babcsáékkal vasárnapig a Balcsira. Nagyon hiányzik...de az első napon remekül van, fal, játszik, szervez és 8-kor aludt, ami még sose fordult elő itthon. Azért igyekszem az utazásai között legalább két napot itthon tölteni, mert nem akarom, hogy szeptembertől megzavaradjon attól, hogy nincs elég inger, másrészt pedig úgy érzem valamiért, hogy a biztos kötődéséhez fontos, hogy tudja hol az otthon - és nem utolsósorban, hogy ott is jó -, nem akarom, hogy kis Bolygó Hollandi legyen, aki ágról ágra száll, de most így jött ki a lépés, legközelebb vigyázunk. Csak mulasson nagyon jól, addig mi Tomival nagybetűkkel felnőtteskedünk, nem sietünk fürdeni, nem kell 7-kor vacsizni, borozhatunk a teraszon, és heverhetek napestig, holnap Charlie, satöbbi. A satöbbi a legnehezebb egyre növekvő hasammal. Nem kicsi, már igen erőssen érzem, hogy - mondhatni dudorodik. Erről jut eszembe, olyan szép, Torockón úgy mondta a pincérnő a viharos időt, hogy "nagy idő van", ez nekem tetszett. A Halottak napja, meg Világítás. Lénának meg rendületlenül "Kincső baba" van a hasában. Nekem Öcsi baba, de neki mindenképpen ott van "Kincső baba".

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.