Megint gyors leszek, egy Lena kakaonyi idom van, Ningbo-ban, a tengerparti varosban, ahonnan a tengert ugyan nem latjuk, de itt van a vilag egyik legoregebb konyvtara (16. szazadbol), azt sem lattuk...meg.

 Ott tartottam, hogy Hangzou reggeli. Utana bravurosan megvalositottuk egy ideig az aznapi programokat, ami egy pagoda, majd egy szamunkra ismeretlen (kinai irassal ajanlott dolog, egy tavat atszelo setany-gat volt), azonban a teaultetvenyre nem sikerult kijutni, mert bar rendesen buszoztunk, az eloirtak, elmondottak szerint, de ez egy orult tomeggel biro buddhista szentelybe vezetett, ahol engem elragadott az ehseg es a faradtsag, ismeretlen oknal fogva taxi nem vitt le bennun ket a hegyrol, kb. fott tojasst lehetett osszesen enni kapni, ez engem viszont nem elegitett ki, ugyhogy en zokogva probaltam mosolyogni a buddhistak Lena-lelkendezesen, Tomi allta a sarat, de en csak a legkozelebbi pizzanal tertem magamhoz. Tomi egy superman, eskuszom, ilyen izig-verig ferfit keveset lattam. O nem faradt, nem ehes, mindkettonkhoz vegeerhetetlenul turelmes, nem akar csokit enni mindearon, es meg akkor sem akad ki, ha egz Lidl meretu boltban keto fajta csoki van, mert egyszeruen nincs edesseg, csokolade egyaltalan, edes keksz valamennyi, bezzeg elkepeszto sos snack-ek, iszonyu bizar aszalt dolgok minden mennyisegben. A Lidl-szeruben pl. elo rak es tyuk is van. Szoval pizza, Lena ugy ette, hogy alig hittuk, majd vissza a tohoz, aminak a partjat a legelegansabb uzletek ovezik, csak Prada, Gucci, Armani es tarsaik, a to parjan a legszebb uvegfalu ettermek es kavezok, lounge-ok, senki - en tuti nem - mondana meg hol vagyunk, kozben a parkban az emberek szazasaval tancolnak (ezt mar tobb helyen lattuk), egy bizonyos tanclepes-sorozatot egymastol egy meternyre, es engem ez teljesen lenyugoz, mennyire jo, hogy azok, akik szeretnek tancolni, de nem tudnak, vagy egyedul vannak azoknak van lehetoseguk is. Azota tegnap este mar Ningboban is lattam ezt. Szoval a parkokban tancolnak, hagyomanyos kinai hangszereken jatszanak, hagyomanyos operet enekelnek, szerintem amatorok, de van aki gitarozik. Nagyon elveztem. Kozben hajok a tavon, hold nincs, mert itt sem igen latunk egitestet, akkora a para. Masnap reggeli, taxi, vonat, ahol a palyaudvaron a mi varotermunkben oriasi, ketsegbeejto sor egy ajtohoz, de szerencsere Tomi eszrevett egy jarokeretes not, aki kulon ajton ment, mi is probalkoztunk, roppant keszsegesek, ez vegul sok vaganyhoz vezetett, a mi ulesunk a hosszu feher delfincsoru vonaton, pont a labunk elott, megint nagyon ugyesek voltak a sokat magasztalt hosteles recepciosok (ők foglalták a ningboi gyönyörű szobát is). Egyebkent a sor is pillanatok alatt lent volt, nem tudom, hogy csinaltak. Mi a kozepesen gyors vonatra kaptunk vegul helzet a puha ulesre, ez volt a 2. legdragabb kategoria, de nincs itt mese, orulunk, ha hely van. 1,5 ora volt, Lena megint nagyreszt aludt, nem akarom elhionni, hogy mennyire ugyes, elkepeszto rugalmas. Itt a szallasunk 7oo meter az allomastol egy to mellett, regi, eredeti kinai butorokkal, baldachinos aggyal, verandaval a teraszra es eddig a legolcsobb. Kb. 25oo Ft lehet, a megszokott 3ooo Ft-osokkal szemben. Kaja nincs, de van kakao. Kakaonyi idom viszont mar lejart es indulunk a buszhoz, ami visz a ket orara levo kikotobe -el sem tudjuk kepzelni hol van ez -, ami elvileg 2,5 ora hajozas utan a buddhista szigetre, ahol nem furdenek, de nincs szallasunk sem, mert ott csak csaladi szallasok vannak...hm. Remelem vannak. Aztan a tervek szerint holnap utan innen megyunk Shanghaiba az ejszakai hajoval. Puszi Nektek!!!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.