Picur mostanában éjfélkor fekszik és fél 11-ig szundít. Már egyáltalán nem hagyom aludni délután, először csak 5-től, aztán 4-től, tegnap már fél 3-tól, amivel annyit sikerült elérnem, hogy fél 9 körül elbóbiskol egy kicsit, épp csak annyira, hogy fél 10-kor frissen és energikusan ébredhessen, hogy újult erővel folytathassa az estét. Értem én, én is pontosan így szeretek aludni, Tomi is hasonlóan, de mi mégiscsak 30 évvel idősebbek vagyunk...és így nem lehet este olvasni, ami nagyon hiányzik...Viszont kétszer sikerült elaltatnom a hamokában, mert ki sem tudtunk mozdulni úgy szakadt. Így mindkét nap egy órát aludt egész nap. Csak a függőágyban való altatástól annyira elálmosodom magam is, hogy ez kissé megnehezíti ezt a módszert.

Egyébként meg felnőtteknek miért nem gyártanak olyan gyönyörű fantáziadús ruhákat, mint gyerekeknek? Mennyivel vidámabb lenne, hogy én is piros alapon rózsaszín pöttyös esőkabátban szaladgáhatnék, amelynek a zsebéből fák és virágok nőnek ki (én ezeket domborúra, 3 dimenziósra módosítanám), és a kapucniján két gomba áll ki, szarv gyanánt. Ilyenekben szeretnék járni. És rénszarvas plüss overálban aludni, szarvacskákkal a fején és a hátulján farokkal (hm...ez végül is megvan, ha jobban belegondolok...).

    Etetőszékben (áll)

(Egyébként ez is fölöttébb kellemes kis darab, kívül csíkos plüss, puha, sötétkék - bár ez talán nem annyira tűnik lényegesnek, de az -, termó béléssel, kapucnis és kezes-lábas. Ebbe meg is próbálok belebújni ma este.)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.