Azt hiszem ez egy kicsit nagy lesz, de örülök, hogy bent van...(mármint a kép...).

Itt hathónapos vagyok a világ végén egy török -mégcsak nem is- halászfaluban, egy icipici öbölben, ahol kb. 6 turista volt, viszont egy mennyei kis kerthelyiség, csodás kajákkal, nem beszélve a világ legjobb pékségéről, ahol Nina Simone szólt...És semmi baj nem volt, Pimpi ideális kis pocak volt, jó kis kemény, bár inkább a jobb oldalon szeret féloldalaskodni, bírta a meleget, a biciklit, az úszást, a halászbárkát, a ropogós török utcai cseresznyét, a mennyei édességeket, a müezint, a mesés illatokat, a hajókürtöt Isztambulban, az ezerszínű bazárt, a barlanglakásokat és a 8 emelet mély földalatti városokat, az eldugott halászfalvakat, a lakatlan szigeteket, a medencéket a szállodában, de a 2 rémes szállásunkat is (az engem jobban megviselt) - pedig ugyanannyiba kerültek, de roppant változatosak voltak, és azt hiszem 10 helyen laktunk összesen, de mindenesetre rengeteget mentünk...most meg itthon nő a pocak tikkasztó hétfő délután. Úgyhogy megyek is megnézem a Sex and the city-t mindjárt, előtte veszek csillagos csattot. Holnap uszoda, szombaton meg Múzeumok éjszakáján voltunk, pl. Ady és Csinszka lakásában - ahol rögtön Csinszkának akartam hívni a Pimpit, előtte kicsit volt Ajsa és Véda is, most épp Mici...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.