Olyan régen nem írtam, most mindent bepótolok. Inkább képregény formájában...
Ez nem most volt, de a biciklisbaleset után Léna annyira szerette az Ákost. Szeretgette, várta, ölelte...
Ez még a szombati előadás.
Egyszer valamikor a pataknál Emmával:
Ez még Húsvét Katáéknál,…
Olyan régen nem írtam. Nincs egy ici-pici időm sem. Nyomasztó....A munkahelyem egy rémálom, soha ilyen borzasztó nem volt még...Az új gazdasági igazgatónak felnyomott két kolléganőm, és ennek fenekestül iszom a levét....Nem tudom meddig...
Túlélés van ez egyik síkon, a másikon nincs tető 3…
Utolsó kommentek